1956-ban tagja volt egy forradalmi tanácsnak. Decemberben egyik letartóztatott barátjának édesanyja telefonon figyelmeztette, számíthat rá, hogy elfogja a rendőrség. Ekkor feleségével együtt két kis táskában két váltás fehérneművel, két Ady-kötettel és egy darab szalonnával elindultak az osztrák határ felé. Bécsben a Nemzetközi Menekültügyi Bizottsághoz fordultak, ahol Norvégiáról szóló tájékoztatót kaptak. A norvég parlament ugyanis megszavazta ezer magyar menekült befogadását. A tájékoztatóból az is kiderült, hogy országnak fejlődő vegyipara van.
Norvégiában az első hetekben cikkeket írt feleségével a magyarországi helyzetről itteni lapokba. Rögtön kapcsolatba került a Norvég Mérnökszövetséggel, melyen keresztül a sarpsborgi Borregaard Papír- és Vegyipari Vállalatnál kapott állást, ahol 1995-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott; először a termelésben, később a tervezésben, majd néhány év után kereskedelmi vonalon. Sokat tett a norvég-magyar kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséért, Norvégia Magyarországra irányuló exportjának jelentős részét ma is a Borregaard Vállalat adja. Számos alkalommal vett részt Magyarországgal folytatott bilaterális tárgyalásokon cége képviseletében. Többször tartott előadást magyar tudományos intézmények meghívására. Nyugdíjasként is több éven át építette vállalata Kínába és általában a Távol-Keletre irányuló kereskedelmét.
Aktívan részt vett a fredrikstadi Szent Birgitta katolikus templom tervezésében és építésében.
Számos kitüntetést kapott, többek között a Rotary International Paul Harris-díjat a Rotary mozgalom magyarországi újraélesztéséért.
Száva Gábort 1995-ben a Magyar Köztársaság oslói nagykövetségének javaslata alapján a Magyar Külügyminisztérium tiszteletbeli konzullá nevezte ki. Később munkájáért megkapta a Köztársasági Elnöki Aranyérem díjat, és 2005-ben a Pro Auxilio Civilium Hungarorum díjat.
Feleségével, aki többek között magyar, albán és norvég nyelven tolmácsol és fordít, sok időt töltöttek Magyarországon az elmúlt években. Három lányuk kiválóan beszél magyarul. Hat unokájuk közül az egyik Debrecenben végezte el az orvosi egyetemet, egy másik pedig a Semmelweis Egyetemen ötödéves medika.
Amíg egészsége engedte, Száva Gábor aktívan részt vett a norvégiai magyar vonatkozású rendezvényeken. Élete utolsó éveiben egyre súlyosbodó betegsége alatt felesége odaadóan ápolta.
Kegyelettel emlékezünk rá.
Fáskerti Mária