Amíg
az óvodás korosztály, és az iskolások egy „mogyorótörő” ügyességi játékot
játszottak Marikával és Katival, Bolyka a picikkel ölbeli foglalkozást tartott.
A nagyobbak az előző foglalkozáson tanult, „Erre
csörög a dió, arra meg a mogyoró, gyere pajtás, fogj meg engem, itt állok az
ajtószélen” mondókát, és a körjátékot is felelevenítették.
Az ölbeli foglalkozáson a legkisebbek anyukájuk vagy apukájuk ölében ültek és közösen mondókáztak. Kisöpörték a házat ("A házat kiseperjük, a port letöröljük, az ablakot becsükjuk, a kulcson egyet csavarintunk."), majd elmentek a sűrű erdőbe ("Sűrű erdő, kopasz mező, pillogója, szuszogója, tátogója, ez meg itt a csiklandója."). Mivel megéheztek, sütöttek ("Szita, szita, sűrű szita, ma szitálok, holnap sütök, neked egy kis cipót sütök, megzsírozom, megvajazom, mégis, mégis neked adom.") és főztek ("Borsót főztem, jól meg sóztam, meg is paprikáztam, ábele-bábele, hamm."). Evés után jött egy kis lovaglás ("Sima út, sima út, göröngyös út, göröngyös út, kátyú, kátyú."), utána pedig mozgásos játékok következtek ("Gyékén, gyákán, jön a Gyuri bátyám, tököt visz a hátán. Ha elfárad, leteszi, hogyha éhes, megeszi."). A legvégén egy nagy lepedőben hintáztak.
Ezután
következett a „Csincsele, bombola…”
kezdetű, a gyermekfoglalkozásnak hosszú ideje állandó részét képező köszöntő,
és egyben ismerkedő játéka. Nagyon örültünk, hogy a régi „csincselések” mellett
igazán sok új kisgyermeket ismerhettünk meg.
A
gyerekek között többen vannak, akik például valamilyen hangszeren játszanak,
táncolnak, vagy szépen szavalnak. A Csincsele szeretne lehetőséget biztosítani
ezen gyermekek részére, hogy ha szeretnék, itt (is) megmutathatják, mi az, ami
számukra fontos, amit szívesen csinálnak. Ezúttal Andris játszott először a
nagyoknak, majd később a kisebbeknek is klarinéton.
A jelenlévő hat óvódás és iskolás gyermekkel néhány játékos
feladatot oldottunk meg, melynek során az évszakoknak megfelelő öltözködésről
és a természetben lezajló folyamatokról beszélgettünk. Voltak rajzolós és
színezéses feladatok, melynek során a számok, színek fogalmát, a tárgyak
formáinak és térbeli elhelyezkedésének a megértését gyakoroltuk.
Meghallgattuk Móra
Ferenc: A cinege cipője című versének megzenésített változatát, ami után
mindenki lerajzolt egy állatot a versből. Sok új madár nevét tanultuk meg, pl a
bölömbikáét, búbos bankáét, vagy éppen a varjúét, miközben ezeket képekről is
megnézhettük. A vers szövegét mindenki megkapta, hogy otthon maga is
elolvashassa szüleivel.
Ezalatt
Kati az ovisokat és az érdeklődő piciket egy kis meseolvasásra hívta a
következő mondókával, no meg egy kis almával és szőlővel: „Erdő, erdő, meseerdő,
benne mese 12, itt kopogtat most is egy,gyere gyorsan hallgasd meg.” Mialatt
a gyermekek falatoztak, a színes mesekönyv képeit nézegetve elolvasták Bartos Erika: Az elveszett mogyoró című
meséjét.
Ezt követően csoportunk kibővült a kisebb gyerekekkel,
valamint a vállalkozó kedvű és kreatív szülőkkel, hogy
egy közös Csincsele-plakáton örökítsük meg a mai nap élményeit. A nagyobbak ezenkívül még kincses dobozt is
varázsoltak az őszi levelek és krumplinyomda segítségével. Ebben az őszi
kincses dobozkában gyűjthetnek tárgyi élményeket egy-egy sétájukról a következő
foglalkozásra. Akkor majd bárki elmesélheti, amit fontosnak vagy izgalmasnak
talál arról hogy mit és hogyan talált az őszi természetben.
