Amíg
az óvodás korosztály, és az iskolások egy „mogyorótörő” ügyességi játékot
játszottak Marikával és Katival, Bolyka a picikkel ölbeli foglalkozást tartott.
A nagyobbak az előző foglalkozáson tanult, „Erre
csörög a dió, arra meg a mogyoró, gyere pajtás, fogj meg engem, itt állok az
ajtószélen” mondókát, és a körjátékot is felelevenítették.
Az ölbeli foglalkozáson a legkisebbek anyukájuk vagy apukájuk ölében ültek és közösen mondókáztak. Kisöpörték a házat ("A házat kiseperjük, a port letöröljük, az ablakot becsükjuk, a kulcson egyet csavarintunk."), majd elmentek a sűrű erdőbe ("Sűrű erdő, kopasz mező, pillogója, szuszogója, tátogója, ez meg itt a csiklandója."). Mivel megéheztek, sütöttek ("Szita, szita, sűrű szita, ma szitálok, holnap sütök, neked egy kis cipót sütök, megzsírozom, megvajazom, mégis, mégis neked adom.") és főztek ("Borsót főztem, jól meg sóztam, meg is paprikáztam, ábele-bábele, hamm."). Evés után jött egy kis lovaglás ("Sima út, sima út, göröngyös út, göröngyös út, kátyú, kátyú."), utána pedig mozgásos játékok következtek ("Gyékén, gyákán, jön a Gyuri bátyám, tököt visz a hátán. Ha elfárad, leteszi, hogyha éhes, megeszi."). A legvégén egy nagy lepedőben hintáztak.